Mentalizációs-közösségépítő projekt

A dolgozatot Guttengeber Anna, az ELTE hallgatója készítette a Békés iskolák program számára.

A kurzus fontos készségfejlesztést jelentett számomra, amelynek során sokat gondolkodtam azon, hogy pszichológusként milyen keretek között tudunk egy egész osztályközösséget segíteni egymás jobb megismerésében. Úgy látom, ma még ritka itthon, hogy iskolapszichológusok egész osztályokat ismerjenek meg, és nincs is annyira kerete a pszichológus jelenlétének az osztályközösségek életében. A mostani projektben egy olyan foglalkozás terveztem meg, ami egy dupla osztályfőnöki óra időtartamába belefér. Alapvető célom volt egy olyan játék felépítése, ami vágyat ébreszthet egymást kevésbé ismerő osztálytársakban egymás jobb megismeréséhez, és keretet is ad a mélyebb beszélgetés, élménymegosztás elindulásához. Mindez hozzájárulhat egy békésebb, megértőbb és elfogadóbb osztályközösség létrejöttéhez.

A játékot egész osztályban érdemes játszani. Ha kisebb csoportokra bontjuk a közösséget, akár véletlenszerű a felosztás, akár valamilyen konkrét struktúra szerint tesszük ezt, az a többi csoporttagban a kimaradás élményét generálhatja. Ezt mindenképp fontos lenne elkerülni.


Az alapötletet a baráti társaságunkban játszott játékok szolgáltatták, ezeket a tapasztalataimat kombináltam a Royer-féle Metamorfózis-teszttel. A játék során körben ülünk, minden játékos felírja a nevét egy üres A4-es papírra. Mindenki választ magának egy színes tollat, ami alapján beazonosítható mindaz, amit írt, mert a saját papírján kívül mindenki máséra fog valamit írni. Megegyezés szerint mindenki továbbadja a lapját jobbra vagy balra, az a fontos, hogy a játék egésze alatt ugyanabba az irányba haladjanak a lapok. Ezután kérdések érkeznek (pl. melyik országban élne szívesen 40 évesen, milyen fa lenne, ki lenne a Harry Potterből, stb.), amire mindenkinek aszerint kell válaszolnia, ami szerinte a legjobban illik arra az emberre, akinek alapja előtte van. Mindenki csak egy kérdést válaszol meg, majd mennek tovább a lapok.

Az, hogy ez az egyszerű játék hogyan használható fel közösségépítésre, itt letölthető fájlban elolvasható:   Guttengeber Anna: Mentalizációs-közösségépítő projekt ( Mentalizációs-közösségépítő-projekt-Guttengeber-Anna.pdf : 422,0 KB )

Hogyan állítsuk meg a bullyingot? – Ne így!

Ez a videó már többször bejárta a közösségi médiát:

Mit tegyél, ha szekálnak a suliban?

Mutassátok meg minden gyereknek, minden iskolásnak! Üljetek le a fiatokkal-lányotokkal és nézzétek meg együtt, vetítsétek le osztálytermekben! Jusson el az ország minden szegletébe, mert el se tudjátok képzelni, mekkora szükség van erre a videóra!Amerikában már kutatják és előadásokat tartanak róla, Magyarországon még szavunk sincsen rá, nem tudom rendesen visszaadni, mi az a bullying. Szekálás? Iskolai bántalmazás? Agresszió? Életek mennek ebben tönkre – csendben, sokszor a tanárok, a szülők asszisztálásával.Figyeljünk oda erre és segítsünk, ha kell. Sokan közülünk is átmentek ezen. Mi vagyunk a felnőttek. Legyünk jobbak, mint azok, akik nem álltak mellénk anno.Itt kedvelheted az oldalam: fb.com/agostonlaszloartist

Közzétette: Ágoston László – 2017. november 5., vasárnap

 

De mi a baj a bemutatott helyzettel? Leginkább az, hogy hibás üzenetet közvetít. Aki volt már valaha áldozat valamilyen helyzetben, az tudja, hogy ez pont nem arról szól, hogy frappánsak, higgadtak, jópofák tudunk lenni. Könnyű felnőtt férfiként egy megrendezett helyzetben, ránézésre 20 évvel fiatalabb, valódi ártó szándék nélküli lánnyal szemben ilyen látványos, egyszerű(nek tűnő), lehengerlő leszerelési módszert bemutatni. Vegyük észre, hogy ennek nincs sok köze a valósághoz. Ha ezt a videót levetítjük egy osztálynak, nagyon könnyen belekerülhetünk az áldozathibáztatás csapdájába. Ez a film ugyanis az áldozatra tolja a felelősséget: neki kellene tudni ilyen könnyedén, egyszerűen, frappánsan megvédenie magát. Ha nem teszi, akkor vessen magára!

Ma már azonban tudjuk, hogy a bullying leállítása nem az áldozat, hanem a szemlélők, a közösség felelőssége.

Természetesen fontos asszertivitás, az önvédelem, a megküzdési készségek fejlesztése az áldozattá vált gyerekeknél (és felnőtteknél), de a bullying kezelésének felelőssége nem helyeződhet az áldozatokra!

Ezért nem ajánljuk levetítésre az osztályok számára a bullyinggal kapcsolatos preventív foglalkozások során, inkább iskolapszichológusok tudják használni az asszertivitás fejlesztését célzó pszichológiai kiscsoportjaikban megfelelő szaktudással és felkészültséggel.

Agymanók c. animációs film felhasználása a mentalizáció fejlesztésére

A dolgozatot Károlyi Borbála, az ELTE hallgatója készítette a Békés iskolák program számára.

Kedves Érdeklődők!

A tématervemet elsősorban az alsós gyerekek érzelmi intelligenciájának, mentalizációs képességeinek, együttműködő képességeinek fejlesztésére készítettem.

Az órákat az erkölcstan órákhoz tudnám leginkább kapcsolni, de a gyakorlattípusok más tantárgyak tanításába is beépíthetők. Akár iskolán kívüli foglalkozások keretein belül is megtarthatók. Érdekes lehet különböző életkorú gyerekek együttműködésével megvalósítani a foglalkozásokat, így még nagyobb hangsúlyt kaphat az egymástól tanulás módszere.

Képtalálatok a következőre: inside out"

Javasolt évfolyam: 2.

Természetesen a játékos feladatokat lehet könnyíteni/nehezíteni, így más korosztályoknak is megfelelhetnek. Érdemes az adott gyerekcsoport fejlettségi szintjéhez igazítani azokat, de az alsós korosztály életkori sajátosságait figyelembe véve készítettem a tervezetet.

A tématervemet a következő, a kerettanterv által meghatározott témák valamelyikéhez illeszteném:

1.-2. évfolyam: Társaim- Ők és én

3.-4. évfolyam: Milyen vagyok én és milyennek látnak mások?, Közösségben és egyedül – a társaim és én

Azt is el tudom képzelni, hogy az órákat nem ugyanabban az évben tartja meg a pedagógus az osztálynak, hiszen azok egyre fejlettebb képességek meglétét feltételezik, ilyen módon épülnek egymásra. Így érdemes azokat az elemeket kipróbálni, amire az adott osztály készen áll.

Az adott témát 7 órában/foglalkozásban terveztem meg a következő célok alapján:

(A célokat a 2013-as kerettantervben feltüntetett fejlesztési célokra építve határoztam meg.)

  • Érzelmi intelligencia fejlesztése.

  • Mentalizációs képességek fejlesztése.

  • Együttműködő képességek fejlesztése.

  • A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése.

  • Az erkölcsi érzék és a lelkiismeret fejlesztése.

  • A tanulók képessé tétele arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyek segítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valamint a bűntudat kezelésében.

  • A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás képességének fejlesztése, mások elfogadásának segítése.

  • Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése.

  • Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.

  • A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése.

  • A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok az osztályközösség működéséről.

  • A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása. Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.

  • A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.

  • A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.

Képtalálatok a következőre: inside out"

Előzmények:

  • A tanulók előzetes tudására, eddigi tapasztalataikra építés.

  • Esetleg elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.

Folytatás:

  • A mentalizációs képesség fejlesztése további gyakorlatok során.

Más filmek, könyvek, stb. feldolgozásával, vagy további empatikus képességet fejlesztő játékos gyakorlatokkal.

A 7 óra fő gondolatai a következők:

1.-2. alkalom: A film megnézése közösen.

3. alkalom: Érzések felidézése és megnevezése saját tapasztalatok és a filmről való beszélgetés során.

4. alkalom: Érzelmek felismerése és megnevezése.

5. alkalom: Érzelmek értelmezése.

6. alkalom: Érzelmek átélése, a mentalizációs képesség alapozása, fejlesztése.

7. alkalom: Segítségadás lehetőségeinek tudatosítása, a védelmező szerep megtapasztalása.

Képtalálatok a következőre: inside out"

Melléktémák:

Amennyiben a pedagógus valamelyik óra során azt érzi, hogy az osztály még nem áll készen a továbblépésre, a magasabb szintű gyakorlásra, akkor érdemes megszakítani a folyamatot és hosszabb ideig időzni a fent felsorolt témakörök valamelyikénél.
Felhasznált források:

A kivágott képek, valamint filmrészletek az Inside Out / Agymanók (2015.) című filmből származnak.

A bullying kisfilm forrása: STOP BULLYING! a short Film https://www.youtube.com/watch?time_continue=101&v=AcZmrp-3yCs

További képek:

A teljes dolgozat az óratervekkel letölthető innen:   Károlyi Borbála: Agymanók és a mentalizáció ( Károlyi-Borbála_Agymanók-és-a-mentalizáció.pdf : 316,8 KB )

Hogyan végezzük a meditációs gyakorlatokat?

A Belső Csend modulról itt

Hogyan végezzék a gyakorlatokat?
A viszonylagos csend és a zavaró tényezők kizárása segít a módszer alkalmazásában. Azokat, akik nem akarnak részt venni, ne erőltessék a gyakorlatok elvégzésére.

A könnyebb ellazulás érdekében levehetik a szemüveget, lazítsák meg a szoros ruhákat, üljenek kényelmesen, mindkét kezüket tenyérrel fölfelé pihentessék az ölükben.

A tanár indítsa el a meditációs hanganyagot vagy videót, és kövessék az utasításokat. Tapasztalataink szerint a gyerekek szívesebben végzik a gyakorlatot, ha a tanár közéjük ül és velük együtt meditál.

Honlapunkon (http://www.belsocsend.hu/video/) különböző hosszúságú és típusú meditációkat találnak, különböző nyelveken. A videókon lehetőség van a felirat bekapcsolására a videó bal alsó részén található cc gombra kattintva.

Célszerű a gyerekeknek az adott meditációs gyakorlat első elvégzése előtt megmutatni, hogy hova fogják tenni a kezeiket. Minden újabb videó bevezetésénél érdemes időt adni arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a gyakorlattal. Ha a videót használják, akkor kezdetben, illetve a kisebb korosztálynál teljesen természetes, hogy a gyerekek szeme nyitva marad. Amikor a gyerekek már jól ismerik a gyakorlatot, hatásosabb azt csukott szemmel végezni.

Az idegen nyelvű videók nyelvórai használatra készültek. A nyelvtudás mértékétől függően itt is érdemes lehet először megismerni a magyar változatot, és csak azután végezni idegen nyelven az adott meditációt.

Tapasztalatok alapján a legjobb hatás a reggeli ébredés utáni és az esti lefekvés előtti gyakorlással érhető el, ezért érdemes buzdítani a gyerekeket a gyakorlatok otthoni végzésére is.

A meditáció rendszeresítése az iskolában
Javasoljuk, hogy minden nap legalább egyszer meditáljanak a gyerekek. Az első 2-3 hétben a kezdő 10 perces meditációt végezzék, később választhatnak a többi (rövidebb) meditáció közül.
Ha a nap folyamán akár a gyerekek, akár a tanárok szükségét érzik, végezhetnek egy rövidebb meditációt (de természetesen hosszabbat) is.

Azokban az iskolákban, ahol van reggeli ráhangolódó negyedóra, az jó alkalom lehet a meditációra.

Az iskolai légkörön sokat javít, ha valamennyi osztály végzi a meditációt.

Ha felmérésben vesznek részt, de nem végzik meghatározott rendszerességgel a meditációt, vezessenek nyilvántartást arról, hogy a gyerekek hányszor gyakoroltak.

Mikor melyik meditációt végezzék?

8 éves kor alatt
Pillangó és Szivárvány dalok
Ha önkéntes már bemutatta a mozdulatsorokat a gyerekeknek vagy a tanároknak, a mese megtekintése illetve a fás meditáció előtt a ’Pillangó’ és ’Szivárvány’ dalokkal el lehet végezni a figyelmet segítő mozdulatsorokat.

Ezt a két dalt mindig együtt kell használni. Segíti, hogy a gyerekek megtanulják a figyelmüket irányítani. Érdemes meditáció előtt és akár után is használni. Alkalmazható a nap során bármikor, ha a meditációra nincs idő, de arra van, hogy a két dalocskát elénekeljék a mozdulatsorok elvégzésével együtt.

A Béke van a szívemben dallal összekötve a gyerekek meg is nyugodhatnak, a dal segíti, hogy elérjék a belső csendet.

Béke van a szívemben dal
Bármikor használható a nap során, önállóan, vagy a többi dallal, és a meditációkkal összekötve is.

A Király Kertje című mese
Ha nem járt az iskolában Belső Csend önkéntes bevezető órát tartani, akkor kezdhetik a meditációt a kisebbeknél ezzel a mesével. A gyerekek nézzék meg a történetet, aminek a végén van egy rövidebb meditáció. Jó, ha a tanár a meditáció előtt elmondja, hogy a mese végén fognak meditálni, és előre gyakorolják, hova kell majd tenni a kezeket. A mese után, ha van idő, meg lehet hallgatni a ’Béke van a szívemben’ dalt.

Fás meditáció
Ezt a meditációt használhatjuk a nagyobbaknál bevezető meditációnak, vagy kisebbeknél akkor, amikor a Király Kertje mese végén található meditációt már ismerik. A két meditáció felváltva is használható.

A meditáció előtt, ha járt önkéntes önöknél és a gyerekek vagy a tanárok ismerik, a ’Pillangó’ és ’Szivárvány’ dalokkal el lehet végezni a figyelmet segítő mozdulatsorokat, majd elindítani a meditációt. A végén, ha van idő, meg lehet hallgatni a ’Béke van a szívemben’ dalt.

Buborékos meditáció
Ezt a meditációt akkor ajánljuk, amikor már jól megy a ’Király kertje’ mese végén található vagy a fás meditáció. Ennél a meditációnál is használhatjuk a figyelmet segítő mozdulatsort (pillangó, szivárvány dalok), ha a gyerekek ismerik azt.

8 éves kor felett (felnőtteknek is!)
Kezdő meditációk
Első alkalmakkor a gyerekek még ismerkednek a mozdulatokkal, a megerősítésekkel. Ahhoz, hogy a meditálás gyakorlattá váljon, érdemes 2-3 hétig a 10 perces kezdő meditációt gyakorolni. A rövidebb kezdő meditációkat lehet a nap folyamán második meditációként alkalmazni, illetve 2-3 hét elteltével akkor is, ha kevesebb idejük van az órán.

Meditáció nyugodt napokra
Ezt a gyakorlatot akkor ajánljuk, amikor a gyerekek már rutinosak a meditációban, és a tanár vagy a gyerekek úgy érzik, hogy szívesen kipróbálnának más meditációt is. A gyerekek egy kicsit eltérő megerősítéseket használnak, mint a kezdő meditáció során. Ennek célja, hogy további pozitív belső tulajdonságokat fedezzenek fel magukban, és ezzel párhuzamosan megszabaduljanak rossz tulajdonságaiktól.

Motiváló meditáció
A motiváló meditáció célja, hogy a gyerekek felfedezzék saját dinamizmusukat, cselekvési képességeiket, felelősségteljességüket anélkül, hogy elnyomnának másokat, vagy agresszívvá válnának. Ezt a meditációt bármikor lehet használni, de különösen alkalmas két igen eltérő szituációra. Egyrészt, ha az osztály nyomott hangulatban van, a gyerekek fáradtak, nem reagálnak, nem vesznek részt az órai munkában, másrészt, ha az osztály túlpörgött, rendkívül fegyelmezetlen, esetleg agresszíven viselkedik. Utóbbi esetben ez a meditáció lecsendesíti ezt a túlfeszített állapotot, és megfelelő mederbe tereli a gyerekek aktivitását. Segít akkor is, ha a gyerekek szórakozottak, figyelmetlenek, szétszórtak.

Kiegészítő hanganyagok
Ha a nagyobb gyerekek már önállóan is tudnak meditálni, ismerik a megerősítéseket, a kezek pozícióit, ezen hanganyagokkal tarthatnak közös meditációkat akár úgy, hogy valaki mondja az osztályból, hogy mikor hova tegyék a kezüket, és mit mondjanak, vagy úgy, hogy mindenki önállóan meditál, magában azt a megerősítést használva, amire úgy érzi, éppen szüksége van.

Mit csináljanak azok a gyerekek, akiknek a szülei nem járultak hozzá a részvételükhöz?
Javasoljuk, hogy a gyerekek szüleinek magyarázzák el, hogy az iskola tiszteletben tartja döntésüket, és kéri őket, hogy ők is tartsák tiszteletben a többi szülő döntését, és sem ők, sem gyerekeik ne gátolják a meditáció gyakorlását.
A hozzájáruló nyilatkozatban fel lehet hívni a szülő figyelmét, hogy az iskola nem tud külön felügyeletet biztosítani a részt nem vevő gyermek számára, így ő az osztályteremben marad.

Mit tegyenek, ha a gyerekek ellenállnak?
Ha a gyerekek zúgolódnak, vagy nem mindenki akar mindig meditálni, kérjük őket, hogy tiszteljék meg a többieket azzal, hogy csendben maradnak a meditáció alatt.

Ha a gyerekek cikinek érzik egymás előtt
Meg lehet kérni a gyerekeket, hogy fogalmazzák meg, mi az, ami miatt nem akarnak meditálni, ezáltal tanulhatják a mentalizációt. Illetve beszéljék meg velük, hogy tartsák tiszteletben egymás döntéseit, ne cikizzék egymást a meditáció miatt. A Békés Iskola Program keretében lehetőség van elmagyarázni a gyerekeknek, hogy ez verbális bántalmazásnak minősül,

Mentálhigiénés zavarokkal küzdő gyerekek
Ügyeljenek arra, hogy mentálhigiénés zavarokkal küzdő gyerekek csak orvosuk hozzájárulásával és felügyelete mellett végezzék a gyakorlatokat

A Belső Csend meditáció hatásmechanizmusa
A Belső Csend meditáció lényege, hogy elérjünk egy gondolatmentes, de tudatos állapotot, amelyben mindennek tudatában vagyunk, de agyunk nem reagál állandó gondolatok sorozatával a külső és belső környezetre, csak szemléli azokat. Ez a belső csend állapota.
Ezért meditációs gyakorlatok segítenek a jelenben maradni, ami elősegíti, hogy elválasszuk önmagunkat a negatív gondolatoktól és érzésektől, és ezek fölé emelkedjünk. A gyakorlatok során a kéztartások és megerősítések segítenek a figyelem irányításában, a Belső Csend meditáció rendszeres gyakorlása pedig pozitív hatással van idegrendszerünkre, aktivizálja a paraszimpatikus idegrendszert.

Az idegrendszerünk azon részét, ami nem tudatosul bennünk, akaratunkkal nem, vagy alig tudunk befolyásolni, autonóm (vagy vegetatív) idegrendszernek nevezzük. Az autonóm idegrendszer a szervezet belső szerveit és a külső elválasztású mirigyeket szabályozza. Az endokrin rendszerrel együtt hozza létre a szervezet belső egyensúlyát, ami az optimális működéshez kell. Funkciója alapján két részre oszlik, szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerre, amelyek hatása ellenkező.
A szimpatikus idegrendszer stressz vagy vészhelyzet esetén aktivizálódik, készenléti állapotba hozza a szervezetet. Az agy, a szív és az izmok vérellátása fokozódik, nő a vérnyomás és a pulzusszám. A hasi szervek vérellátása csökken.
A paraszimpatikus idegrendszer ezzel ellentétben a nyugalmi állapotot állítja helyre, ami biztosítja az energiatermelést és az energia megtartását. Hatására csökken a vérnyomás és a pulzus, javul a hasi szervek vérellátása, míg a vázizomzaté csökken. A szervezet megnyugszik, feltölti ’raktárait’ a következő készenléti helyzetig.

A rendszeres stressz túlzott szimpatikus aktivitáshoz vezet. Ha ezt nem követi elegendő paraszimpatikus aktivitás, idővel tartalékaink kimerülnek, és nehezebben kezeljük a mindennapos helyzeteket, stresszként éljük meg azt is, ami esetleg nem is kellene, hogy az legyen. Szélsőséges esetben egészségünk is károsodhat.

A kutatások kimutatták, hogy a Belső Csend meditáció ébrenléti hypometabolikus állapotot hoz létre a testben, ami csökkent szimpatikus aktivitásra, és nagyobb paraszimpatikus aktivitásra utal.
A mérhető paraméterek, mint a pulzus, szisztolés vérnyomás, légzés, galvanikus bőrellenállás, vizelet VMA szintje, a bőr hőmérséklete, a kezdő és régóta meditáló, egészséges vagy beteg emberek esetében is a paraszimpatikus aktivitás fokozódására utaltak.
Kezdő és régóta meditáló emberek EEG-jét összehasonlítva specifikus agyi aktivitási mintázat látható. Gyakorló meditálók esetében megnövekednek az alfa és théta hullámok az agy egész területén, de különösen a bal frontális régióban. Az alfa aktivitás a mentális tevékenység és a külső figyelem csökkenésére utal. A megnövekedett théta aktivitás az örömérzettel és a gondolatmentes állapottal kapcsolható össze. A fronto-parietális théta összeköttetések aktivitásának növekedése pedig a figyelemhálózat erősödésére utal. A béta-endorphinok szintje 70%-kal nő meditáció alatt a vérben, ami a limbikus rendszer és a pozitív érzések aktivizálódására utal.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy napi kétszeri, naponta összesen kb. 15 perc belső csend meditáció a fokozott paraszimpatikus aktivitás révén helyreállítja a vegetatív idegrendszer egyensúlyát, ellensúlyozza a modern élet fokozott stresszhatásait. Segít a jó közérzet kialakításában és a mindennapi kihívásoknak való megfelelésben.

Az ausztrál iskolai felmérések azt mutatják, hogy a 10 perces Belső Csend iskolai meditáció egy éven át történő gyakorlása 80%-kal csökkentette a gyerekek mentális egészségének rizikófaktorát, és 30%-kal javította a gyerekek szociális készségeit. A gyerekek élvezték a meditációt. http://www.mentalstillness.org/mental-stillness-learning-project

Meditáció utáni érzetek
A gyerekek visszajelzései alapján elmondható, hogy a gyerekek kb. 75%-a már az első meditációt követően nyugalmat, békét érez, többen már az első alkalommal elérik a gondolatmentes állapotot.
Ritkán előfordulhat, hogy az első néhány alkalommal a gyermekek szomorúságot éreznek, vagy más enyhén kellemetlen érzeteket tapasztalnak. Ezt okozhatja az is, hogy a pozitív megerősítésekkel nem tudnak azonosulni személyes körülményeik vagy állapotuk miatt. Ez a gyakorlás hatására változni fog. Ilyenkor feltétlen nyugtassuk meg a gyerekeket, különösen a kisebbeket, hogy ez is teljesen normális, a rossz dolgok néha nehezebben múlnak el, nem kell tőlük félni, és nem szabad feladni, hogy megpróbáljuk jól érezni magunkat.

A meditáció hatásainak felmérése
Amennyiben az iskola szeretné felmérni, hogy a rendszeres gyakorlás hogyan hat a gyerekekre, a belsocsend@belsocsend.hu oldalon jelezzék igényüket.

Mentorálás
Kérdéseikkel, észrevételeikkel bármikor fordulhatnak a Belső Csend Program ökénteseihez. Igény esetén az önkéntesek tartanak foglalkozást a gyerekeknek.

Békés iskolák kurzus az ELTÉ-n

Második éve biztosít teret az ELTE PPK a Békés iskolák kurzus számára. Ennek során a hallgatók gyakorlatorientált, tréning módszerek segítségével

  • megismerhetik a bullying (bántalmazás) dinamikáját és sajátosságait,
  • valamint annak megelőzési és kezelési módjait,
  • körbejárjuk a mentalizáció fogalmát és gyakoroljuk a mentalizáló szemléletet, kommunikációt,
  • végigvesszük, milyennek kell lennie egy hatékony és eredményes programnak, mik lehetnek a buktatók,
  • megismerhetik a hazai és a nemzetközi antibullying programokat,
  • különös tekintettel a Békés iskolák programra, aminek néhány modulját saját élményben is kipróbálhatják.

Ezek mellett lehetőség van a Szupervíziós Békítő Team munkájába való betekintésre, sőt a csatlakozáshoz is, valamint egy-egy magyar, békés iskola meglátogatására is.

A hallgatók számára lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a dolgozatukkal gazdagítsák a Békés iskolák programot és a színvonalas munkájuk kikerüljön a honlapra.

Várjuk a pedagógus és iskola- óvodapszichológus hallgatók jelentkezését.

2019-20-as tanév első félévében a tárgykód: VKN-096:48

Mit jelent a mentalizáció?

Amikor mentalizálunk valakit, akkor megfigyeljük és megpróbáljuk megérteni a benne zajló folyamatokat. A másik viselkedésének okot tulajdonítunk, aminek feltárására és megértésére erőfeszítést teszünk. Például egy vitahelyzetben ahelyett, hogy nekitámadnánk a másiknak és csak a saját igazunkat képviselnénk, a mentalizáció során érdeklődéssel fordulunk a másik szempontjai és lelkiállapota felé. 

A mentalizáció azonban nemcsak a másik személyre vonatkozhat, hanem önmagunkra is. A bennünk lejátszódó érzéseket, gondolatokat, szándékokat és egyéb lelki folyamatokat is megfigyelhetjük, értelmezhetjük. Példának okáért elgondolkozhatok azon, miért szorongok bizonyos helyzetekben, vagy azon, miért úgy viselkedtem az előbb, ahogy.

Milyen az, amikor nem mentalizálunk? Ekkor a másikat tárgynak tekintjük, nem érdekel minket, mi állhat a viselkedésének hátterében, nem vesszük figyelembe a szempontjait, nem próbáljuk őt megérteni, elutasítjuk a lelki szükségleteit.  Saját magunkkal is bánhatunk hasonlóképpen.

A nem mentalizáló működés áll az iskolai erőszak (bullying) hátterében is. A Békés iskolák program egyik fő célkitűzése, hogy jól mentalizáló közösségeket hozzon létre.

A cikk Csibová Adriana dolgozatának felhasználásával készült

Beszámoló a 2019.02.14-15-ei pécsi konferenciáról

A Magyar Mentalizációs Egyesület 2019. február 14-15-én rendezte meg a pécsi Tudásközpontban az Egy páciens, két diagnózis, egy kezelés című konferenciáját. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy neves külföldi (Prof. Dr. Anthony Bateman, Prof. Dr. Peter Fonagy) és magyar előadók (Prof. Dr. Gergely György, Prof. Dr. Demetrovics Zsolt, Dr. Unoka Zsolt) prezentációi után, a konferencia pénteki napján Mentalizáció a gyakorlatban – a Békés Iskolák projekt címmel sor kerülhetett a Békés Iskolák program képviselői által vezetett műhelymunkára.

A két napos program keretén belül itt járt Anthony Bateman és Peter Fonagy, akik jelentős nemzetközi képviselői a mentalizáció kutatásának. Nagy élmény volt őket élőben meghallgatni és rajtuk kívül is szuper előadások között szerepelhettünk.

A Békés Iskolák program a mentalizáció iskolákban zajló, közösségi formája. Gedő Ágnes és Siegler Anna pszichológusok másfél órás workshop keretében mutatták be az érdeklődő pszichológusoknak, szociális munkásoknak a Békés Iskolák program történetét, a program diagnosztikai kutatásait és gyakorlati működését. Az érdeklődő és lelkes résztvevők sajátélményű gyakorlat segítségével is megtapasztalhatták a mentalizáció működését.

A mi workshopunk is jól sikerült. A résztvevők sokat kérdeztek és jelezték, hogy hatalmas igényt látnak a Békés iskolák programra.

Interjú Horgász Csabával és Adler Katával

Ismét egy interjú jelent meg a Békés iskolák programról, ezúttal Horgász Csabával és Adler Katával.

A bántalmazás legalapvetőbb motivációja az érzelmi biztonság hiánya. A családban elhanyagolt, traumatizált vagy bántalmazott gyermek sem otthon, sem az iskolában nem érzi magát biztonságban. A közösségben azzal próbálja kezelni a szorongásait, hogy rendzavaró viselkedésével a figyelem középpontjába kerül, és hatalmi pozíciót szerez magának. Azt hiszi, hogy csak akkor lehet biztonságban, ha ő a legerősebb, legfélelmetesebb. Egy bántalmazó légkörű iskolában a tanárok és a „problémás” gyerek között gyakran hatalmi harc zajlik: a rendzavarást az iskola megbünteti, ez azonban csak fokozza a gyerek szorongását, és olajat önt a tűzre.

Ezzel szemben egy békés légkörű iskolában a szorongó gyermek úgy érezheti, hogy a felnőttek és a tanulótársai kellően intelligensek érzelmileg, és képesek érzékenyen reagálni a szorongásaira, képesek figyelni rá, megérteni az érzéseit, félelmeit, szolidárisak és törődnek vele, tehát fizikailag és érzelmileg is biztonságban érezheti magát, akár nagyobb biztonságban, mint otthon.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható:

https://hogyanmondjamelneked.hu/iskolai-zaklatas/2018/12/18/bizonyos-tanarok-orain-megjelenik-a-bantalmazas-mig-masoknal-ez-eszukbe-sem-jut-a-gyerekeknek

A Váci Mihály Ált. Iskola Békés iskolák programja a 2017-18-as tanévben

Ebben a tanévben több projekt is megvalósult az iskolánkban. A tanév elején a családi nap alkalmával a szülőknek volt lehetősége betekinteni a békés iskolai foglalkozásokba saját tapasztalatokon keresztül. A találkozás után lehetőségünk nyílt beszélgetni a témáról. A szülők pozitív visszajelzéseket adtak és bíznak a program további sikerében.

A tanév során programjaink voltak:
“Nyugalom díjat” alapítottunk az iskola azon tanulói számára, akik kiérdemelték.


• Elindítottuk az “Angyalok hava” kampány keretében az „Ő egy angyal” programot, melynek végén a “Legangyalibb osztály” és iskolásként az “Ő egy Földre szállt angyal!” címeket lehetett elnyerni.

Jelenleg a „Békés lépcsők” békítő mondatainak megalkotásán szorgoskodunk a Békítő Team bevonásával, mely munka végén felkerülnek majd az iskolai lépcsőkre a békés feliratok.

A foglalkozásokat 3. osztálytól egészen 7. osztályig megtartottuk. Ezek a foglalkozások nagyon tanulságosak voltak mind a gyerekek, mind a kollégák számára is, hiszen nagyon sok olyan információt is megtudhatunk, amik eddig rejtve maradtak. A problémákat minden kolléga igyekezett a legjobb tudásával megoldani illetve folyamatos konzultációkat tartunk, amik nagyban megkönnyítik a munkát.

Sikerként könyvelhetjük el, hogy a gyerekek év végére már egyre jobban felismerik a bántalmazást illetve különbséget tudnak tenni az árulkodás és a segítségkérés között.

Célunk a következő tanévbe minél jobban vezetni a tanulókat ezen az úton. Ehhez nyáron kidolgozzuk a következő tanév teljes programját, ami remélhetőleg ugyanilyen sikerekkel zárul, mint ez a tanév.

A Fejér megyei Regionális Békítő Team programja

Az iskolákban ma annak a feszültségnek a lenyomatát látjuk, hogy a világ pörög, minden elérhető egy pillanat alatt. És akkor beül a gyerek egy tanterembe, szinte már múzeumi környezetbe, ahol egyirányú kommunikáció zajlik, statikus helyzetek vannak.”
 Mindez Fellegi Borbála szociálpolitikus látlelete a mai iskolai konfliktusok okáról. A szakember pedagógusoknak tartott előadást: – Muszáj bevonni a gyerekeket és a közösséget a konfliktusok kezelésébe – szögezte le a szociálpolitikus, kriminológus, mediátor, a Foresee Kutatócsoport ügyvezetője, aki a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Békés iskolák programjához kötődő előadásra érkezett a József Attila Kollégiumba.

Bővebben:

Fellegi Borbála: megváltoztak a szerepek és a gyerekek is