Elindul a Békés Iskolák Program szakmai workshop sorozatként

Régi tartozásunkat teljesítjük azzal, hogy a Békés Iskolák Programot elérhetővé tesszük az egyes szakemberek számára is. Eddig ugyanis csak egész intézményi közösségek férhettek hozzá.

Várjuk hát olyan pedagógusok, pszichológusok, szociális munkások és egyéb szakemberek jelentkezését, akik gyerekek között dolgoznak és fontosnak tartják, hogy békés, biztonságos kereteket alakítsanak ki számukra.

A szakmai workshop sorozat 7 részből, modulból áll, ami biztosítja a szükséges “békítős” szemléleti keretet és az eszköztárat az iskolai bántalmazás megelőzéséhez és kezeléséhez:

Az egyes modulok egymásra épülnek.

Az első modul eseménye, bővebb információk és a jelentkezés módja: https://fb.me/e/6jxNoaa2G

A jó cselekedetek fontossága-játék

Szerző: Tűzkő Bíbor, az ELTE hallgatója

A karácsony előtti héten a legtöbb iskolában több idő jut az osztályközösségek fejlesztésére különböző játékok segítségével. Ilyenkor általában könnyebb rávenni a gyerekeket, hogy több figyelmet fordítsanak társaikra, és önmagukra is. A célom, hogy az adventi időszak atmoszféráját kihasználva az osztályok észrevétlenül  kerüljenek közelebb az elfogadó, bántalmazásmentes közösség kialakításához az egy hetes játék során. (Természetesen a gyakorlat karácsony elmúltával ugyanúgy alkalmazható)

A játékot harmadiktól hatodik osztályosoknak ajánlom, mert ez a korosztály vevő a játékokra, és igénylik is azokat, viszont sok esetben kevés lehetőségük jut ezekre. A program emellett igényel egy bizonyos szintű érettséget.

A résztvevő osztály mint a Mikulás manói fognak szerepelni a gyakorlatban. A feladatuk pedig, hogy minél több gyereket boldoggá tegyenek. A cél, hogy rájöjjenek, ők azok, akik ténylegesen befolyással vannak kortársaik boldogságára, és nem a varázslatos karácsonyi teremtmények.

A játék megvalósítása

A játék során minden manó pontokat gyűjt. A csavar ott van, hogy a játékosok nincsenek pontosan tisztában azzal, mivel szerezhetnek pontot.

Minden gyereknek minden nap 3 szavazata van, melyeket azokra a társaira adhat le, akik aznap segítettek nekik jobbá tenni a napjukat egy-egy apróbb, vagy nagyobb cselekedettel. A neveket nap végén felírják egy-egy kártyára, azzal a cselekedettel együtt, amiért a szavazat jár.

A tanár összesíti a pontokat, és minden nap visszajelzéseket ad az osztálynak, milyen tettek szerepelnek általában a kártyákon. Itt a gyerekek átbeszélik a tapasztalataikat a játékvezető tanárral, és tudatosítják mi esett/esik jól nekik és társaiknak akár az iskolán kívül is.

Néhány ötlet a beszélgetések alapjául:

  • Dolgok felsorolása, amelyek miatt jobb, vagy rosszabb egy napjuk, mint egy másik.
  • Megbeszélni milyen tetteikre büszkék, és miért? Kinek okoztak örömet ezekkel? Önmaguknak, vagy másnak?
  • Mit szoktak csinálni, amikor valaki boldoggá teszi őket? Elmondják-e a személynek mit éreznek?
  • Mit tesznek, amikor úgy érzik megbántottak valakit?
  • Mit tesznek, ha tudtukon kívül bántanak meg valakit, de később tudomásukra jut a dolog?
  • Ha szomorúak mitől éreznék jobban magukat?
  • A társaik mely cselekedetei teszik jobbá a napjukat?
  • Ha valaki ad az uzsonnájából, vagy ad egy apró meglepetést, a tárgy tesz boldoggá, vagy a gesztus? Mit jelent számotokra egy ilyen cselekedet?
  • Mik a saját és társaik jó tulajdonságai, erősségei?
  • Miért azokkal barátkoznak, akikkel?
  • Mit jelent segíteni valakinek? hogyan segítesz másoknak, hogyan segítenek neked?

A lényeg, hogy az osztálytársak megismerjék egymást és önmagukat, tudatosítsák minden apró tett fontosságát, és észrevegyék milyen jó érzés másokkal jót tenni.

A játék segíti a fiatalabb korosztályt abban, hogy megismerjék társaik pozitív cselekedeteit, tulajdonságait és értékeljék azokat. A beszélgetések az egy hét letelte után is benne maradhatnak az osztály napirendjében. Az érzelmi fejlődés legalább annyira fontos a gyerekeknél, mint a tananyag elsajátítása, de az előbbire sok esetben kevés idő jut az iskolákban. Az irányított napi beszélgetések, ahol a diákok megoszthatják az érzelmeiket és az őket foglalkoztató gondolatokat egy felnőttel, illetve a társaikkal, nagy hatással lehet a mentalizációs képességük fejlődésére.

A szavazó kártya nyomtatási minőségben letölthető innen:   Segítő-kártya ( Segítő-kártya.pdf : 54,3 KB ).

Varga Márton Technikum – visszacsatolás

A Békés Iskolák Program akkor tud jól működni, ha rendszeres visszacsatolás történik a zajló folyamatokra, a változásra és az eredményekre. Ehhez a szakmai Közösségünk folyamatosan fejleszti a kérdőíveket, hogy az elköteleződött iskolák minél hasznosabb visszajelzést kaphassan a programjuk hatásáról.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor jobb másfajta módon megkérdezni a résztvevőket. A jelenlegi járványhelyzetben a kérdőív döntő többségét értelmetlen lett volna megkérdezni, hiszen a személyes kontaktus hiánya miatt a fizikai, a verbális és a kapcsolati bullying típusok nem valósulhattak meg, csak a cyberbullying, ami viszont a korábbi évek eredményeivel való összehasonlítást torzította volna.

A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum végül egy személyesebb formát választott és arra kérték a közösség tagjait, hogy a saját szavaikkal fogalmazzák meg, mit jelent számukra az iskolában futó Békés Iskolák Program, és mik a közvetlen tapasztalataik róla.

A válaszaik az alábbi dokumentumokban olvashatóak:

Budapest XIV. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola nevelési programja

Tanulóinkat életvidám, kiegyensúlyozott, nyitott, érdeklődő emberekké szeretnénk nevelni. Az oktató munkánkkal biztos alapot adunk a továbbtanuláshoz. Fontosnak tartjuk az egészséges életmódra, környezet tudatosságra való nevelést, valamint a sportolás iránti igény kialakítását.
Hiszünk a sokféleségben, támogatjuk az eltérő ütemben fejlődő gyerekeket. A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére tanítjuk a gyermekeket. Hagyományos oktatási környezet mellett a vegyes ill. az interaktív oktatási környezet is jelen van a tanulásszervezésünkben.

Képtalálatok a következőre: 1%
Céljaink eléréséhez a gyerekek mellett a támogató és aktív szülői házra is építünk. A tanórán kívüli programok sokféleségével, a rendhagyó órák iskolai szintű szervezésével, az osztályközösségek kialakításával, a Békés Iskolák Program felvállalásával közel kerülünk céljaink megvalósításához.

1%-os felajánlás a békés, biztonságos Móráért

  • Iskolánk alapítványa: A Jövőért Alapítvány
  • Adószáma: 19022699-1-42

Ha nekünk utalják az 1%-os támogatást, a Békés Harcos programra szeretnénk fordítani, és a Proscenion drámaszínház osztályprogramjaira szeretnénk fordítani.

Kiskőrösi EGYMI – 2020-2021-es tanév

Az intézmény 2017-ben köteleződött el a Békés Iskolák Program mellett. A járvánnyal terhelt 2020-21-es tanév sem vetette vissza lelkesedésüket, és folytatták a munkát. A következőkben a békítő team vezetője, Fazekasné Tatai Renáta számol be a tanév programjairól.

Minden hónapban összeül a Békítő team és egy kampány napot vagy hetet szervezünk a gyermekeknek.

Ebben a tanévben (2020-2021.) tovább működtetjük a Békés ügyeletes programunkat. Kampány hetet szerveztünk novemberben, melynek a Türelem hete címet adtuk. Ennek a kampányhétnek a célja: A türelem és a várakozás fontossága az emberi kapcsolatokban, hétköznapokban. A kialakult járványhelyzetben úgy gondoltuk, hogy ezt a területet kiemelten szeretnék fejleszteni gyermekeinknél. A tanulók játékos feladatokat végeztek, amihez türelemre volt szükségük pl.: párban farkasszemet néztek egymással, puzzle-t raktak ki. Minden csoport, osztály egy jelvényt kapott, amin a Békés Iskolák logója szerepel. Ezt is használjuk a Békés ügyeletes programban. Az egyik Békítő team tag a gyerekeknek jógát tartott. Megtanította őket a feszültségük levezetésére. Türelemmel kapcsolatos szólásokat, közmondásokat, idézeteket gyűjtöttek.

Készítettünk egy Rönktantermet (farönkökből áll az asztal, a szék) az iskola udvarán, ahol jó idő esetén tartjuk a tanórákat. A járványhelyzetben is alkalmazható és a friss levegőn kevesebb a feszültség, bántalmazás a diákok között.

A Békítő teamünk elkészítette a Békés Iskolák logóval ellátott saját maszkját. Az intézményben ennek a használatával is fel szeretnénk hívni a kollégák figyelemét a csatlakozási lehetőségre illetve a békés szemléletre.

Mentalizáció – cikkajánló

Szerző: Zrubecz Szilvia

Mentalizáció. Misztikusan hangzó, idegen csengésű szó (és még a Word helyesírás-ellenőrzője sem ismeri fel). Nehéz lenne egyetlen szinonimával kifejezni, mögötte mégis egészen hétköznapi jelentésvilág húzódik. Egyetlen mondatba sűrítve a mentalizáció egy olyan készség, amely segítségével képesek vagyunk belülről látni valaki mást, és kívülről látni önmagunkat. Hogy ennél pontosabb képet kapjunk róla, érdemes lehet a következő cikkek közül válogatni. A gyűjtemény hasznos lehet azok számára, akik most ismerkednek a mentalizáció fogalmával.

1. Mi az a mentalizáció?

Ebben a cikkben kellően alapos értelmezést olvashatunk a mentalizációról, ezután pedig izgalmas kérdésekre kaphatunk választ. Kell-e a mentalizációhoz tudatosság, vagy automatikusan is képesek vagyunk rá? Van-e köze a mentalizációnak a mentális egészséghez? Befolyásolják-e a mentális betegségek a mentalizációs készségünket – és fordítva? Hogyan hat a szorongás a mentalizálásra? A cikkből mindez kiderül!

2. Gondolatok a mentalizációról

Ha éppen nincs sok időnk elmélyedni a témában, itt egy rövid, könnyen emészthető cikk róla. Hétköznapi szituáción keresztül szemléltetve tudhatjuk meg, mi is az a mentalizáció, és hogyan lehet segítségünkre az érzelemszabályozásban. Kiderül, hogy az érzelemszabályozáson túl még milyen területeken hasznos számunkra ez a készség, valamint a mentalizáció fejlesztésének lehetőségéről is informálódhatunk.

3. Tanítsa meg a gyereket más fejével gondolkozni

Hogyan alakul ki a mentalizációs készség? Vajon velünk születik, vagy környezeti tényezők formálják inkább? Milyen szerepet játszik a folyamatban a kötődés, s ezáltal a szülői hozzáállás? És miért olyan fontos ez a készség egyáltalán? A cikket elolvasva választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

4. Az édesanya mint a gyermek érzelmeinek tükre

Ha szeretnénk jobban elmélyülni a szülőknek a mentalizáció fejlődésében betöltött szerepében, ezt a cikket érdemes elolvasni. Megismerkedhetünk a tükrözés és a biztonságos kötődés fogalmával, és a mentalizációs készség fejlődésére gyakorolt hatásukkal. A cikkből az is kiderül, hogy egy nem optimális kötődési mintával rendelkező szülő feltétlenül az általa hozott mintát adja-e tovább gyermekének (a sugalmazó kérdésre válaszul elöljáróban: mentalizáció!).

A cikkben a sérült mentalizációs funkció következményeiről is szó esik.

5. Mentalizáció lépésről lépésre, I. rész

A következő cikk pedig kicsit konkrétabb példákkal szemléltetve igyekszik ismertetni, hogy egyes jelentéktelennek tűnő szituációkban (pl. pelenkacsere) milyen nagy jelentőségű lehet a szülői figyelem, kommunikáció. Szülőként, nevelőként a cikk hasznos lehet, ha szeretnénk egy kicsit élesebb rálátást kapni a saját helyzetünkre, amit gyermekünk mentalizációs készségének fejlődésében töltünk be.

6-7. MentalizációGyerekekkel való munka

És végül álljon itt két, a mentalizáció fejlesztésének gyakorlati megvalósításáról szóló cikk, amelyek által megismerkedhetünk a Hogy Vagy Egyesület munkájával. Az egyesületben többek között mesék segítségével igyekeznek különböző társadalmi rétegből érkező 4-6 éves gyerekek mentalizációs készségét fejleszteni – a cikkekből az is kiderül, hogyan!

Az ajánlott cikkek a felsorolásban az eredeti címükkel szerepelnek. A cikkek forrásai:

1. http://www.berdimark.hu/mentalizacio.html?fbclid=IwAR3_YPPxVdSPqPQHxrJ-0gFnC01fzBTJOR5SlmTNukkziv5skKfmtWIsK8Q (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

2. https://mandulapszicho.hu/blog/30-gondolatok-a-mentalizaciorol?fbclid=IwAR0_psLKf1OTJ4FP8JlgzZ5XMI68goRhacyYBSKVifEoN_s5iaxDr8jct5A (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

3.https://divany.hu/szuloseg/2014/05/17/tanitsa_meg_a_gyereket_mas_fejevel_gondolkozni/?fbclid=IwAR1h_sGq7bO7Iwpd0zPhgN80ksPLyJoJAbrK6vjEpnLKrA44CnJRbXyDmVc (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

4. https://mindsetpszichologia.hu/2018/07/24/az-edesanya-mint-a-gyermek-erzelmeinek-tukre/?fbclid=IwAR1cF9LFRpqgljmh3vOboesHguG-RwvcdHyRNRLUp12jPulMX3I1ZeYG4zY (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

5. https://mindsetpszichologia.hu/2019/07/18/mentalizacio-lepesrol-lepesre-i-resz/?fbclid=IwAR3qb7et85UkDOBNwslbR7O7R55TpjbbU3kv2iBAYEMxMRmnuf_lq6wqFDs (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

6. https://www.hogyvagy.hu/mentalizacios-modszertan?fbclid=IwAR1kg_Thc-X3cdc_415AK2_r5a_cyHsdP1cNOXsGOKgfre1mrJPVzD53V24 (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

7. https://www.hogyvagy.hu/gyerekekkel-valo-munka (utoljára letöltve: 2020.05.19.)

A mentalizációról kicsit mélyebben

Szerző: Fodor Anna

Mások vágyai, gondolatai, szándékai közvetlenül nem megfigyelhetőek, mégis képesek vagyunk következtetéseket levonni velük kapcsolatban. Ezt az általános társas-kognitív pszichés mechanizmust, amely segítségével önmagunknak és másoknak mentális állapotokat (vágyakat, érzéseket, célokat, szándékokat, gondolatokat) tulajdonítunk, nevezzük mentalizációnak (Kovács és Téglás, 2011).

A mentalizáció fogalma többféleképpen jelenik meg a magyar és az angol szakirodalomban: tudatelmélet, elmeteória, elmeolvasás és naiv pszichológia elnevezésekkel találkozhatunk a témával foglalkozó kutatásokban. (Habár a “gondolkodás a gondolkodásról”, vagyis a tudatelmélet már Descartes idejében is a filozófiai értekezés tárgya volt, a mentalizáció kifejezés csak később, a hatvanas évek pszichoanalitikus irodalmában jelent meg és a nyolcvanas években került az empirikus kutatás fókuszába (Wimmer és Perner, 1983)).

A mentalizáció képessége a társas alkalmazkodáshoz elengedhetetlenül fontos, ennek a birtokában képesek vagyunk a velünk interakcióban lévő egyének viselkedését előre jelezni, magyarázni, értelmezni, a saját viselkedésünket ennek függvényében módosítani, segíti a kommunikációnkat, szerepe van a kooperációban, a viselkedés irányításában, befolyásolásában, továbbá az interakció kezdeményezésében és fenntartásában (Gál, 2015).

A tudatelméletet két összetevőre, kognitív és affektív komponensre oszthatjuk. A kognitív tudatelmélet azt jelenti, hogy az egyén racionálisan reagál más emberek mentális állapotaira, tehát gondolkodik mások vélekedéseiről. Az affektív tudatelmélet alatt azt értjük, ahogy más emberek érzéseiről vélekedünk. A Gál (2015) által említett Shamay-Tsoory et al által bemutatott modell szerint a kognitív tudatelmélet az affektív tudatelmélet előfeltétele.

A tudatelméletet mérő eljárások változatosak, egyes mérőeszközök különböző fejlettségi szintet kívánnak meg a vizsgálati személyektől, tehát életkortól vagy zavartól függően alkalmazhatók. A hamis vélekedés vizsgálatára kialakított módszerek közül a váratlan áthelyezés (pl. Sally-Anne teszt) és a ​ váratlan tartalom (pl. Smarties doboz) a leginkább alkalmazott, ezen felül gyakori a ​ Faux-Pas Felismerés Teszt​alkalmazása is.

A ​ Sally-Anne teszt során elmesélnek vagy elbáboznak egy kétszereplős történetet. Sallynek van egy kosara, Anne-nek pedig egy doboza. Sallynek üveggolyója is van, amit beletesz a kosarába, majd elmegy sétálni. Amíg nincs a szobában Anne kiveszi az üveggolyót a kosárból és beleteszi a dobozba. Sally visszajön, majd megkérdezik a vizsgálatban részt vevő gyereket, hogy Sally hol fogja keresni az üveggolyót. A gyerek akkor teljesíti sikeresen a tesztet, ha azt válaszolja Sally a kosárban fogja keresni a golyót, ahova rakta (akkor hibázik, ha a dobozt mondja, hiszen Sally nem láthatta, ahogy Anne áthelyezi).

A ​ Smarties doboz teszt során a kísérletben részt vevő gyereknek mutatnak egy smarties dobozt és megkérdezik, szerinte mi van benne. Miután a gyerek tippel (pl azt, hogy smarties), megmutatják neki, hogy a dobozban valójában ceruzák vannak. Ezután a kísérletvezető visszazárja a dobozt és megkérdezi a gyerektől, hogy mit gondolna szerinte egy olyan ember a doboz tartalmáról, akinek nem mutatták meg, hogy mi van benne. A gyerek akkor teljesíti a tesztet, ha azt válaszolja, hogy egy másik ember azt fogja gondolni smarties van a dobozban.

A ​ Faux Pas Felismerés Teszt​ben a rövid történetek szerepelnek, melyekben egy társas helyzetben történő elszólás (faux-pas) felismerése a cél. A faux pas megértésekor a vizsgálati személynek fel kell ismernie, hogy az elszólás véletlenül történt, valamint azt is, hogy az elszólás megbánthatott egy másik személyt. A teszt a kognitív és affektív mentális állapotok vizsgálatára is alkalmas. Az egyik történet így szól:
“Kim segített az édesanyjának almáspitét készíteni a nagybátyja számára, aki meglátogatta őket. Kivitte a konyhából és azt mondta:
– Neked sütöttem!
– Hm
– válaszolt a nagybácsi – Remekül néz ki. Imádom a pitéket, kivéve persze az almásat.” (Baron-Cohen et al, 1999)
Mindhárom teszt sikeres elvégzéséhez a gyereknek meg kell értenie a szituáció egy másik mentális reprezentációját (és adott esetben azt, hogy ez különbözik az övétől).

A mentalizáció kifejlődésének idejéről eltérő vélemények léteznek, amelyeket két megközelítésbe csoportosíthatunk. A (1) kompetenciaelmélet szerint a mentalizáció négyéves kor magasságában alakul ki és alkalmazása akaratlagos erőfeszítést igényel. Emellett szól érvként, hogy a mentalizációs képességet mérő feladatokkal (váratlan áthelyezés, váratlan tartalom) a négyévesnél fiatalabb gyerekek nem tudnak megbirkózni. Ezen elképzelés szerint négy éves kor magasságában történik egy kompetenciaugrás, amely után a gyerekek képesek lesznek másoknak is mentális állapotokat tulajdonítani. A (2) performanciaelmélet szerint viszont a mentalizáció egy velünk született, automatikus képesség, amely a társas viselkedés alapja. Ezen elképzelés mellett érv, hogy a mentalizációs folyamat nagyon gyorsan lezajlik (a másodperc tört része alatt képesek vagyunk felmérni, ha egy úton áthaladni készülő személy nem veszi észre a felé tartó autót és ezen felismerés nyomán néhány miliszekundum alatt képesek vagyunk módosítani a saját viselkedésünket, hogy figyelmeztessük, elrántsuk stb.). További kompetenciaelmélet elvetését célzó érv, hogy a mentalizációt mérő eljárások nem pusztán a tudatelméleti képességet mérik, hanem egyéb képességekre is építenek (pl. verbalitás, problémamegoldó-, gátlási-, szelekciós képesség) (Kovács és Téglás, 2011).

Habár a képesség megjelenéséről eltérő vélemények léteznek, általánosságban megfogalmazható, hogy a tudatelmélet képességének fejlődésében különböző állomások írhatók le. Maga a képesség felnőttkorra lesz kifinomult működésű. A tudatelméleti képesség fejlődésének kutatása során az adatok arra mutattak rá, hogy már a csecsemők viselkedésében is megjelennek olyan mintázatok, amelyek a tudatelmélet előfutárainak tekinthetők (Gál, 2015).

Gál Zita 2015-ös cikkében veszi sorra a mentalizáció​ életkoronkénti állomásait​. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a 3-4 éves gyerekek képesek megérteni a hamis vélekedést, vagyis azt, hogy egy személynek a valóságtól eltérő gondolatai vannak a világról (mint például a Sally-Anne tesztben). ​6 éves kor körül a gyerekek megértik egy személy gondolatait egy másik személy gondolatairól, vagyis képesek megérteni a beágyazott mentális állapotokat. ​8 éves kor körül képesek megérteni a metaforát és iróniát, ez pedig azt a képességek mozgósítja, hogy megértse egy kijelentés nem szó szerinti jelentését, ezentúl képesek elkülöníteni a viccet a hazugságtól. A ​9-11 éves gyerekek megértik a faux pas-t. A faux pas megértése már egy fejlettebb tudatelméletet igényel, hiszen két mentális állapot egyidejű megértésére van szükség: a faux pas-t elkövető személy nézőpontját, aki nincs tudatában az elszólásnak és a másik személy perspektíváját, akit megbántott vagy megbánthatott az elszólás.

A mentalizációt több tényező kapcsolatában is vizsgálták. A kutatások arra mutatnak, hogy azok a gyerekek, akik ​nyelvi készségei korán kialakultak, elősegítve a tudatelmélet fejlődését, később hamis-vélekedés teszten magasabb teljesítményt értek el (Gál, 2015).

Dunn és munkatársai (1991) kutatásai szerint a tudatelmélet fejlődését nagymértékben elősegíti, ha a gyerekek anyjukkal és testvéreikkel játéktevékenység közben olyan társalgást folytatnak, amelyben a mentális állapotok is szerepet kapnak. Ezen felül kimutatták, hogy a családban az érzésekről való beszélgetések gyakorisága és a testvérekkel való együttmükődés a 33 hónapos gyerekek esetében korrelált a 7 hónappal későbbi (40 hónaposan mért) hamisvélekedés-teszten nyújtott teljesítménnyel és az érzelmek megértésével (Cutting és Dunn, 1999).

A ​ család anyagi helyzete pozitív kapcsolatban áll a gyermek tudatelmélet teljesítményével: a család jövedelme feltehetően az anya magasabb iskolai végzettségén és a gyerekek kognitív képességein keresztül van hatással a tudatelméleti működésre. A tudatelméleti működést azonban nem magyarázta az, hogy a szülők egyedülállóak, házasságban vagy párkapcsolatban élnek (Pears és Moses, 2003).

A​ szülői nevelési módszer​ek közül a hatalmat gyakorló fegyelmezési stílus (melyben a fegyelmezés kiabálással, fizikai büntetéssel vagy direkt utasítással jár) és a gyerek mentalizációs teljesítménye között negatív kapcsolat áll fenn még akkor is, ha a kognitív képességeket és a demográfiai hátteret kiszűrték az elemzésből (Pears és Moses, 2003).

Banerjee és Watling (2005) kutatása pedig arra mutat, hogy az elutasított és ellentmondásos/ambivalens​szociometriai státuszú 8-9 éves gyerekek, akik több negatív jelölést kaptak a társaiktól, mentalizációs teljesítménye alacsonyabb szintű volt.

Gál 2015-ös cikkében a mentalizáció és az ​osztályközösségben mért társas pozíció kapcsolatával foglalkozik. Véleménye szerint a mindennapi életben és az iskolai működésben is nagy szerepe van a tudatelmélet képességének, például a tanár-diák interakciókban, amikor tanítás közben a gyerekek viselkedéséből következtetünk arra, vajon tudják-e követni a tananyagot, és reagálunk ezekre a jelzésekre. A kortársi kapcsolatok alakulásában is fontos szerepe van a tudatelméletnek, hiszen az a gyermek, akinek magasabb színvonalú a tudatelmélete, könnyebben képes a kortársak viselkedését magyarázni, értelmezni és reagálni rá, ezáltal a társas viselkedésben, a barátkozásban, a többiekkel való együttműködésben is sikeresebb lehet. Ugyanakkor még nem tudjuk egyértelműen, hogy vajon a jobb tudatelmélet segíti elő a jobb társas készségeket, vagy az alacsonyabb színvonalú tudatelméleti képesség miatt kevésbé barátkozik egy gyermek. Ez utóbbi helyzet azonban azzal járhat, hogy a gyermek eleve is gyengébb színvonalú tudatelméleti teljesítményének aktív társas kapcsolatok hiányában nincs lehetősége tovább fejlődni.

Habár a jól működő mentalizációs képesség segítheti a barátkozást és az előnyös társas pozíció fennállását, találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy a gyerekek a fejlettebb tudatelméleti működésüket​ antiszociális célok​ra használják, így felmerül a kérdés, hogy vajon tudatelméleti alulműködés vagy éppen tudatelméleti előny jellemzi a zaklatókat? Nincsenek egyértelmű eredmények, hiszen nehezen kezelhető vagy például magatartászavarral küzdő gyermekek rosszabbul teljesítenek a hamisvélekedés-teszteken. További meglátás, hogy a zaklató általában dominánsabb, manipulatív gyermek, ehhez viszont magasabb szintű tudatelméleti működésre van szüksége. Shakoor és munkatársai (2012) egy longitudinális ikerkutatás keretében kapott eredményei szerint az ötéves korban mért, alacsonyabb tudatelméleti teljesítmény összefüggésben áll a serdülőkori bullyingban való részvétellel​. Azok a serdülők, akik akár áldozatok, akár provokatív áldozatok, akár zaklatók, alacsonyabb színvonalú gyermekkori tudatelméleti teljesítménnyel bírnak, azonban a háttérváltozók hatásának is komoly szerepe lehet a jelenség vizsgálatában. Sutton és munkatársai (1999) viszont alsó tagozatos, 7–10 éves gyerekeknél vizsgálták ezt a típusú agresszív magatartást, és azt találták, hogy a zaklatást előnyben részesítő „bandavezérek” magasabb mentalizációs képességgel rendelkeznek, mint az áldozatok vagy a zaklatót követő személyek. Feltételezhető, hogy a zaklató személynek fejlettebb szociális készségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a társas interakciókban megvalósíthassa bomlasztó stratégiáit vagy éppen a zaklatást.

Végül, de nem utolsó sorban fontosnak tartom kiemelni a ​mentalizáció és korai kötődés elméletek összekapcsolásából származó elképzeléseket. Fonagy Péter (2006) szerint a korai kötődés történetünk nagyban meghatározza a mentalizációs képességünket, így a dezorganizált kötődésű egyén nehezebben mentalizál, míg a biztonságos kötődésű egyén elsődleges kötődési személye feltehetően komplexebb és fejlettebb mentális kapacitással rendelkezik, ennek következtében a gyereknél is robosztusabb mentalizációs kapacitás fejlődik ki. Fonagy és Bateman (2006) erre építi a mentalizáció alapú intervenciók és kezelések hatékonyságába vetett hitüket, amely a pszichodinamika, kognitív viselkedés terápia és rendszerszemlélet elemeit vegyítve kifejezetten borderline személyiségzavarral rendelkezők gyógyítására kifejlesztett. A borderline személyiségzavaros egyének gyakran rendelkeznek dezorganizált kötődési mintázattal, ezért képtelenek voltak robosztus mentalizációs kapacitást kialakítani a fejlődésük során. A terápia célja a mentalizációs kapacitás növelése, amely az affektív szabályozás javulását, így a szuicid és önsértési késztetések csökkenését és az interperszonális kapcsolatok megerősödését teszi lehetővé.

Habár a mentalizáció témaköre sok kutatást inspirált, a tudatelmélet csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődésével számos kutatás foglalkozott, csakúgy, mint az atipikus fejlődésmenet kérdésével (pl. autizmussal kapcsolatos tudatelméleti vizsgálatok) (Gál, 2015). Azonban az óvodás és kisiskolás kort követő vizsgálatok még kevés eredménnyel szolgálnak a szociális kogníció és a tudatelmélet fejlődésének alaposabb megértése céljából. Ez utóbbi különösen fontos lenne az alkalmazott területek számára, hogy a mentalizációról való tudásunk helyet kaphasson az iskolai komplex fejlesztésben, így a tantárgyi tudáson túl agyerekek gondolkodási képességei és szociális készségei is a fejlesztés fókuszába kerülhessenek.

Hivatkozások:

  • Banerjee, R. és Watling, D. (2005): Children’s understanding of faux pas: Associations with peer
    relations. ​ Hellenic Journal of Psychology: Special Issue on Theory of Mind​ , ​ 2​ . 27−45.
  • Baron-Cohen, S., O’Riordan, M., Jones, R., Stone, V.E. és Plaisted, K. (1999). A new test of social sensitivity: Detection of faux pas in normal children and children with Asperger syndrome. ​ Journal of Autism and Developmental Disorders​, ​ 29​ , 407-418.
  • Dunn, J., Brown, J., Slomkowski, C., Tesla, C. és Youngblade, L. (1991): Young children’s understanding of other people’s feelings and beliefs: Individual differences and their antecedents. ​ Child Development​ , ​ 62​ . 1352–1366. DOI:10.1111/j.1467-8624.1991.tb01610.x
  • Dunn, J., Cutting, A. L. és Demetriou, H. (2000): Moral sensibility, understanding others, and children’s friendship interactions in the preschool period. ​ British Journal of Developmental Psychology​ , ​ 18​ . 159–177. DOI: 10.1348/026151000165625
  • Fonagy, P; Bateman, AW (2006). “Mechanisms of change in mentalization-based treatment of BPD”. ​ Joutnal of Clinical Psychology​ . ​ 62​ : 411–30. DOI:​ 10.1002/jclp.20241
  • Fricz, B., Gál, Z., & Kasik, L. (2017). A kortársbántalmazás kapcsolata a tudatelmélettel, a
    szociálisprobléma-megoldással és a szociometriai pozícióval 8 és 10 évesek körében. ​ Iskolakultúra, 27. ​ 12. sz. 98-113. doi:10.17543/ISKKULT.2017.1-12.98
  • Gál, Z. (2015). A tudatelmélet életkori változásainak és szerepének áttekintése óvodáskortól fiatal felnőttkorig. Iskolakultúra,​​ 25​ (2015/5-6), 59-73. DOI:10.17543/ISKKULT.2015.5–6.59
  • Kovács, Á. M., Téglás, E. (2011). A “mentalizáció” eredete. ​ Korunk,​​ 22​. 9. sz. 107-115.
  • Pears, K. C. és Moses, L. J. (2003): Demographics, parenting and theory of mind in preschool children. Social Development​ , ​ 12​ . 1. sz. 1−20. DOI: 10.1111/1467-9507.00219
  • Shakoor, S., Jaffee, S. R., Bowes, L., Ouellett-Morin, I., Andreou, P., Happé, F., Moffitt, T. E. és Arseneault, L. (2012): A prospective longitudinal study of children’s theory of mind and adolescent involvement in bullying. Journal of Child Psychology and Psychiatry​, ​ 53​ . 3. sz. 254–261. DOI: 10.1111/j.1469-7610.2011.02488.x
  • Sutton, J., Smith, P. és Swettenham, J. (1999): Social cognition and bullying: Social inadequacy or skilled manipulation? ​ British Journal of Developmental Psychology​ , 17​ . 3. sz. 435–450. DOI: 10.1348/02615109 9165384
  • Wimmer, H.; Perner, J. (1983). “Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception”. ​ Cognition​. ​ 13 1. sz. 103–128.
    DOI:​ 10.

Békítős oklevelek iskolák számára

A tanévzárókon ne csak a tanulmányi és versenyeredményeket méltassuk. Az alábbi oklevelekkel elismerhetjük mindazok erőfeszítését, akik sokat tettek azért, hogy az iskolánk békés és biztonságos hely legyen. Képviseljük ilyen formában is az iskolai közösségünk értékeit, éljünk a lehetőséggel, hogy példaként állítsuk a közösség elé azokat is, akik a békítős szellemiségben viselkedtek: védelmezőként léptek fel, törekedtek arra, hogy erőszakmentesen oldják meg a felmerülő konfliktusokat és problémákat.

Az alábbi oklevelek nemcsak egyes diákoknak, hanem osztályközösségeknek, szülőknek, pedagógusoknak, sőt az iskola egyéb dolgozóinak is adhatóak. Hiszen ők mind a közösség tagjai, mind felelősek az iskolai légkörért, annak biztonságosságáért.

Gyerekek számára:

Osztályok számára:

Pedagógusok számára:

Szülők számára:

Iskolai dolgozók számára:

Az okleveleket Zrubecz Szilvia, az ELTE hallgatója készítette 2020. májusában a Békés Iskolák program számára.

PDf formátumban az összes oklevél egyben letölthető:   Békítős oklevelek ( Oklevél_Békés_Iskolák.pdf : 513,8 KB )