Resztoratív

A resztoratív konfliktus megelőzési és kezelési technikák a Békés Iskolák programban

Bevezetés

Bár a resztoratív eszköztár alkalmazását Stuart W. Twemlo és Frank C. Sacco nem hangsúlyozza, véleményünk szerint az abban megjelenő alapelvek okán a módszer szervesen illeszkedik a Békés Iskolák program szemléletéhez.

A resztoratív módszerek egyaránt jól alkalmazhatók a konfliktusok megelőzésére, a közösségi kommunikáció javítására, illetve a már kialakult konfliktusok kezelésére. Az itt bemutatásra kerülő eszközök, mint az érzelemkifejező állítások, kérdések és a közösségépítést/konfliktus megelőzést szolgáló körmódszer bevezetése néhány órás képzés elvégzése (lásd a Zuglói Békítő Team kínálatát) és természetesen alapos előzetes átgondolás után bátran elkezdhető. A hosszabb előkészületet igénylő resztoratív konferencia komolyabb jártasságot igényel, ezért ennek megvalósítását csak gyakorlott szakember bevonásával javasoljuk (lásd a Zuglói Békítő Team kínálatát).

Érzelemkifejező állítások

A tanárok sokszor úgy érzik, hogy nincs eszköz a kezükben, amivel hatni tudnának a gyerekekre. Az érzelemkifejező állítások sokat segíthetnek nekik, hiszen ilyenkor humanizálódnak a diákok szemében, akik gyakran maguktól különbözőnek érzékelik a pedagógusokat. Sok tanár azt hiszi, ha kifejezi az érzéseit gyengévé, sebezhetővé válik. Pedig épp az ellenkezője igaz: a gyerekek megértőbbé válnak egy olyan személlyel, aki törődik velük és nem egy távoli tekintély. Ráadásul a legtöbb diák nincs tisztában azzal, hogy viselkedésének milyen pozitív vagy negatív hatása van másokra, így segíthetjük tudatosítani ezt bennük.

Természetesen az érzelemkifejező állítások nem tartalmazhatják mások minősítését, becsmérlését, csak a saját érzéseink, állapotunk leírását. Alkalmazhatjuk dicséretnél, vagy gond esetén, négyszemközt, vagy nyilvánosan (itt legyünk óvatosak, mert a nyilvános kritika visszaüthet!).

Érzelemkifejező kérdések

Károkozás esetén bizonyos speciális kérdések lehetőséget adnak a diákoknak, hogy szembenézzenek viselkedésük hatásával, illetve empátiát érezzenek azok iránt, akiket érintett a viselkedésük. Ezek a kérdések segítenek a felelősségvállalásban anélkül, hogy a megbélyegzettség és a közösségből való kitaszítottság érzését keltenék. A múlt feldolgozása után mindig a jövőre irányuló kérdések következnek, melyben központi szerepet tölt be a jóvátétel és az, hogyan tudják elkerülni hasonló esetek bekövetkezését.

A resztoratív konfliktuskezelés esetén mindig a közösség egy konkrét tagjának vagy tagjainak megsértéséből indulunk ki és nem egy általánosságban megfogalmazott szabály (pl. házirend) megszegésére hivatkozunk. Tesszük ezt azért, hogy a gyerekek valóban megélhessék és megérthessék, hogy mit okoztak társuknak és bekövetkezhessen a belátáson alapuló jóvátétel.

A módszer tehát a tények mellett alapvetően az érzelmekkel dolgozik. Ez biztosítja egyrészt, hogy a sérelmet okozóban az adott, megszegett norma valóban megszilárduljon, interiorizálódjon (a büntetés ugyanezt nem éri el), illetve a sérelmet elszenvedett megkönnyebbülhessen, megélhesse a valódi megbocsátás érzését.

A resztoratív eszköztár nem csak a problémás helyzet közvetlen érintettjeivel dolgozik, hanem mindenkivel, akire a károkozás bármilyen formában hatott. Ez biztosítja egyrészt a kollektív felelősségvállalást az eset rendezése során, illetve lehetővé teszi a közösség számára, hogy visszajelzést adjon és megvédje normáit.

A sérelmet okozóhoz intézett kérdések:

  • Mi történt?
  • Mire gondoltál közben?
  • Mit gondolsz erről a dologról azóta?
  • Kire volt hatással a tetted?
  • Milyen hatással volt rájuk?
  • Mit gondolsz, mit kellene tenni, hogy a dolgok helyre jöjjenek?

A sérelmet elszenvedetthez intézett kérdések:

  • Mit gondoltál, amikor rájöttél, hogy mi történt?
  • Milyen hatással volt rád az incidens?
  • És másokra?
  • Mi volt a legnehezebb számodra?
  • Minek kellene történnie, hogy a dolgok rendbe jöjjenek?

Nem kell minden esetben az összes kérdést feltenni, lehet csak néhányat, amelyeket a leglényegesebbnek tartunk.

FONTOS! A „Miért tetted?” kérdés hiányzik a listáról. A fiatalok sokszor nem tudják erre a választ, illetve hatására elindulhat az önfelmentő magyarázkodás és ez akadálya a felelősségvállalás folyamatának.

Körmódszer

A körmodell az észak-amerikai navajo indiánok hagyományára épülő, a demokratikus elveket leginkább tükröző resztoratív módszer. Alkalmazásának elsődleges célja, hogy az érintett közösség minél nagyobb számú képviselője vegyen részt rajta. A facilitátor szerepe kevéssé hangsúlyos, az adott téma megbeszélése során párbeszédsorozat helyett a szót mindig a sorban következő kapja. Ez is azt szimbolizálja, hogy a közösség minden tagja egyenrangú, mindenki véleménye számít.

A módszer által közvetített értékek feltárják a körök alkalmazásának előnyeit:

  1. Egyenlőség: egyenlő „értékű” helyen ül mindenki.
  2. Biztonság és bizalom: mindenkit láthatsz a körben, senki nem tud elbújni.
  3. Felelősség: mindenkinek van esélye, hogy szerepet játszon a kör eredményességében.
  4. Facilitálás: emlékezteti a tanárt, hogy inkább facilitáljon, mint tanítson.
  5. Tulajdonviszonyok: a kör mindenkié.
  6. Kapcsolatok: erősödnek, hiszen mindenki meghallgatja a másikat. Ha valaki nem tud válaszolni a feltett kérdésre a tanár bátoríthatja, hogy kérjen segítséget a társaitól, ez növeli a támogató atmoszférát.

Mindezek következtében a körök hosszú távú hatása: erős, támogató kapcsolat alakul ki az osztályközösségen belül.

Néhány példa a körmódszer alkalmazásának területeiből: új ismeretek feldolgozása, megérkezések, elköszönések, közös normák megalkotása, tanulmányi célok kijelölése, pillanatnyi lelkiállapotok és preferenciák feltárása, stb.

resztoratív1

 

A resztoratív módszerek és a „Békés Iskolák” program

A resztoratív eszköztár több szempontból is jól illeszkedik a Békés Iskolák program szemléletéhez.

  • Rendszeres alkalmazása fejleszti a közösség tagjainak mentalizációs képességét, hiszen ösztönzi a saját és mások érzéseinek, gondolatainak kifejezését és értelmezését.
  • Rendszerszemléletű megközelítést tükröz, hogy a problémamegoldás során a közösség egészének bevonására törekszik. A problémás viselkedés szemlélőinek fontos szerepet szán a helyzet rendezésében.
  • Nem minősít senkit sem betegnek.
  • Nem a bántalmazók megbüntetését vagy eltávolítását, hanem a közösségbe való visszaillesztését tűzi ki célul.
  • A legfőbb célnak a közösség egészének biztonságát és a kapcsolatok erősítést tekinti.

Felhasznált irodalom:

  • Bob Costello- Joshua Wachtel- Ted Wechtel (2009): The Restorative Practices Handbook for Teachers, Disciplinarians and Administrators. Bethlehem, Pennsylvania, USA, International Institute for Restorative Practices
  • Bob Costello- Joshua Wachtel- Ted Wechtel (2010): Restorative Circles in Schools, Building Community and Enhancing Learning. Bethlehem, Pennsylvania, USA, International Institute for Restorative Practices
  • Brokés-Hadházi Lívia – Földes Petra : A Szemtől-szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban.  (http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534)
  • Fellegi Borbála (2009): Út a megbékéléséhez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Budapest, Napvilág Kiadó

Amennyiben felkeltettük érdeklődést a resztoratív eszköztár iránt, érdeklődjön a Zuglói Békítő Team tagjainál a módszer elsajátításának, bevezetésének és a Békés Iskolák programba illeszthetőségének lehetőségeiről!

resztoratív2

Save

Save