A resztoratív módszerek

A resztoratív konfliktus megelőzési és kezelési technikák a Békés Iskolák programban

Bár a resztoratív eszköztár alkalmazását Stuart W. Twemlo és Frank C. Sacco nem hangsúlyozza, véleményünk szerint az abban megjelenő alapelvek okán a módszer szervesen illeszkedik a Békés Iskolák program szemléletéhez.

A resztoratív módszerek egyaránt jól alkalmazhatók a közösségi kommunikáció javítására, konfliktusok megelőzésére, illetve a már kialakult konfliktusok kezelésére.

Érzelemkifejező állítások

A tanárok sokszor úgy érzik, hogy nincs eszköz a kezükben, amivel hatni tudnának a gyerekekre. Azt hiszik, ha kifejezik az érzéseiket gyengévé, sebezhetővé válnak. Pedig épp az ellenkezője igaz: a gyerekek megértőbbek lesznek egy olyan személlyel, aki mintegy önmagát mentalizálva, ki tudja fejezni, hogy mi bántja. A megalázó szidalmazás és büntetés esetében a sérelmet okozónak nem érthető és nem is befogadható, hogy mit okozott, így a helytelen viselkedés megváltozása sem fog bekövetkezni. Természetesen az érzelemkifejező állítások nem tartalmazhatják mások minősítését, becsmérlését, csak a saját érzéseink, állapotunk leírását. Alkalmazhatjuk dicséretnél, vagy gond esetén, négyszemközt, vagy nyilvánosan.

Tanuljunk meg jól kérdezni!

Károkozás esetén bizonyos speciális kérdések lehetőséget adnak a diákoknak, hogy szembenézzenek viselkedésük hatásával, illetve empátiát érezzenek azok iránt, akiket érintett a viselkedésük. Ezek a kérdések segítenek a felelősségvállalásban anélkül, hogy a megbélyegzettség és a közösségből való kitaszítottság érzését keltenék. A múlt és a jelen feldolgozása után mindig a jövőre irányuló kérdések következnek, melyben központi szerepet tölt be a jóvátétel és az, hogyan tudják elkerülni hasonló esetek bekövetkezését.

A resztoratív konfliktuskezelés esetén mindig a közösség egy konkrét tagjának vagy tagjainak okozott sérelemből indulunk ki és nem egy adminisztratív szabály (pl. házirend) megszegésére hivatkozunk. Tesszük ezt azért, hogy a gyerekek valóban átérezhessék és megérthessék, hogy mit okoztak társuknak és bekövetkezhessen a belátáson alapuló jóvátétel.

A módszer tehát a tények mellett alapvetően az érzelmekkel dolgozik. Ez biztosítja egyrészt, hogy a sérelmet okozóban az adott, megszegett norma valóban megszilárduljon, interiorizálódjon (a büntetés ugyanezt nem éri el), illetve a sérelmet elszenvedett megkönnyebbülhessen, megélhesse a másik  fél valódi megbánását és a saját megbocsátásának érzését.

A resztoratív eszköztár nem csak a problémás helyzet közvetlen érintettjeivel dolgozik, hanem mindenkivel, akire a károkozás bármilyen formában hatott. Ez biztosítja egyrészt a kollektív felelősségvállalást az eset rendezése során, illetve lehetővé teszi a közösség számára, hogy visszajelzést adjon és megvédje normáit.

A sérelmet okozóhoz intézett kérdések:

  • Mi történt?
  • Mire gondoltál, éreztél közben?
  • Mit gondolsz erről a dologról azóta?
  • Kire volt hatással a tetted?
  • Milyen hatással volt rájuk?
  • Mit gondolsz, mit kellene tenni, hogy a dolgok helyre jöjjenek?
  • Hogy lehetne elkerülni, hogy újra megtörténjen ez a dolog?

A sérelmet elszenvedetthez intézett kérdések:

  • Mit gondoltál, amikor rájöttél, hogy mi történt?
  • Milyen hatással volt rád az incidens, mit éreztél akkor?
  • Mit gondolsz róla azóta?
  • Mi volt a legnehezebb számodra?
  • Minek kellene történnie, hogy a dolgok rendbe jöjjenek?
  • Hogy lehetne elkerülni, hogy újra megtörténjen ez a dolog?

FONTOS! A „Miért tetted?” kérdés hiányzik a listáról. A fiatalok sokszor nem tudják erre a választ, illetve hatására elindulhat az önfelmentő magyarázkodás, amely akadálya a felelősségvállalás folyamatának.

Körmódszer

A körmodell az észak-amerikai navajo indiánok hagyományára épülő, a demokratikus elveket leginkább tükröző resztoratív módszer. Alkalmazásának elsődleges célja, hogy az érintett közösség minél nagyobb számú képviselője vegyen részt rajta. A facilitátor szerepe kevéssé hangsúlyos, az adott téma megbeszélése során párbeszédsorozat helyett a szót mindig a sorban következő kapja. Ez is azt szimbolizálja, hogy a közösség minden tagja egyenrangú, mindenki véleménye számít.

A módszer által közvetített értékek feltárják a körök alkalmazásának előnyeit:

  1. Egyenlőség: egyenlő „értékű” helyen ül mindenki.
  2. Biztonság és bizalom: mindenkit láthatsz a körben, senki nem tud elbújni.
  3. Felelősség: mindenkinek van esélye, hogy szerepet játszon a kör eredményességében.
  4. Facilitálás: emlékezteti a tanárt, hogy inkább facilitáljon, mint tanítson.
  5. Tulajdonviszonyok: a kör mindenkié.
  6. Kapcsolatok: erősödnek, hiszen mindenki meghallgatja a másikat. Ha valaki nem tud válaszolni a feltett kérdésre a tanár bátoríthatja, hogy kérjen segítséget a társaitól, ez növeli a támogató atmoszférát.

Mindezek következtében a körök hosszú távú hatása: erős, támogató kapcsolat alakul ki az osztályközösségen belül.

Néhány példa a körmódszer alkalmazásának területeiből: új ismeretek feldolgozása, megérkezések, elköszönések, közös normák megalkotása, tanulmányi célok kijelölése, pillanatnyi lelkiállapotok és preferenciák feltárása, stb.

resztoratív1

A resztoratív módszerek és a „Békés Iskolák” program

A resztoratív eszköztár több szempontból is jól illeszkedik a Békés Iskolák program szemléletéhez.

  • Rendszeres alkalmazása fejleszti a közösség tagjainak mentalizációs képességét, hiszen ösztönzi a saját és mások érzéseinek, gondolatainak kifejezését és értelmezését.
  • Rendszerszemléletű megközelítést tükröz, hogy a problémamegoldás során a közösség egészének bevonására törekszik. A problémás viselkedés szemlélőinek fontos szerepet szán a helyzet rendezésében.
  • Nem minősít senkit sem betegnek.
  • Nem a bántalmazók megbüntetését vagy eltávolítását, hanem a közösségbe való visszaillesztését tűzi ki célul.
  • A legfőbb célnak a közösség egészének biztonságát és a kapcsolatok erősítést tekinti.

Felhasznált irodalom:

  • Bob Costello- Joshua Wachtel- Ted Wechtel (2009): The Restorative Practices Handbook for Teachers, Disciplinarians and Administrators. Bethlehem, Pennsylvania, USA, International Institute for Restorative Practices
  • Bob Costello- Joshua Wachtel- Ted Wechtel (2010): Restorative Circles in Schools, Building Community and Enhancing Learning. Bethlehem, Pennsylvania, USA, International Institute for Restorative Practices
  • Brokés-Hadházi Lívia – Földes Petra : A Szemtől-szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban.  (http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=534)
  • Fellegi Borbála (2009): Út a megbékéléséhez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Budapest, Napvilág Kiadó

 

resztoratív2

Save

Save