Resztoratív modul

Szerző: Katyi Renáta

Beszélgetőpartnerem Adler Kata, aki a Békés Iskolák program egyik hazai koordinátora. Az eredetileg amerikai program célja a kortárs zaklatás, bántalmazás, a bullying megelőzése, kezelése az iskolában. Jómagam a programmal a tanulmányaim során ismerkedtem meg, így laikusként ebben a beszélgetésben a resztoratív modulról kérdezem Katát.

Kata, kérlek, mesélj arról, hogy mi is az a Resztoratív modul, ami a Békés Iskolák program egyik eleme.

A resztoratív technika, vagy más néven jóvátételen alapuló módszer elsősorban prevenciós céllal alkalmazható. Arra törekszik, hogy a közösségekben – jelen esetben beszéljünk a tanulói, iskolai közösségről – ne alakuljon ki konfliktus. A cél tehát az olyan támogató közösségi légkör kialakítása, ahol minél kevesebb a konfliktus, így nagyon jól illeszkedik a Békés Iskolák programjába. A resztoratív modulon belül találhatók proaktív módszerek közösségépítő céllal, ilyen például a reggeli beszélgetőkör. Ezt úgy képzeld el, hogy pedagógus a facilitátor, ő is a kör része. Kérdéssel indítja a beszélgetést, a gyerekek teret kapnak, hogy beszélhessenek az érzéseikről, problémáikról. Ezzel a technikával nagyon jól fejlődik az önfegyelem, a tiszteletteljes kommunikáció. De a pedagógus is megnyilvánulhat. A lényeg, hogy ne ő uralja a beszélgetést. A körben mindenki egyenrangú, minden irányba működik a visszajelzés. A cél, hogy a pedagógus nélkül is működjön ez a fajta közösség. Ennek eléréséhez viszont, mint minden tanulási folyamatnál, itt is nagyon fontos a rendszeresség ahhoz, hogy a szemlélet belsővé váljon.

Egy, már kialakult konfliktus esetében nehezebb a helyzet. A resztoratív technikának két módja is van, a fent leírt körmódszer és a konferenciamódszer. A körmódszer esetében a facilitátor kérdést indít, majd hagyja szabadon folyni a beszélgetést. A konferenciamódszer esetében a facilitátor jobban kontrollálja a folyamatot, visszaveszi a szót. A konfliktus résztvevőivel előzetesen elbeszélgetünk arról, hogy mi fog történni, mire számíthat. Ami nehézséget okozhat az az, hogy két dolog kell hozzá: önkéntesség és minimális felelősségvállalás. Ha azonban sikerül, az minta lehet, reményt ad, azt üzeni, így is lehet rendezni egy konfliktust.

Bántalmazás esetén ellenjavallt a resztoratív módszer, ugyanis egy megfélemlített ember a bántalmazó jelenlétében nem fogja őszintén elmondani, mitől fél. A bántalmazást másképp kezeljük. Viszont amikor már biztosan leállt a bántalmazás és eltelt egy kis idő, például néhány hét, akkor meg lehet kérdezni az áldozatot, hogy szeretne-e leülni a bántalmazóval, illetve a bántalmazót is megkérdezzük. Ez a megbeszélés támogatók jelenlétében zajlik, azaz mindketten hozhatnak támogatókat, az áldozat akár eggyel többet is. Jelen vannak még semleges kívülállók, például az iskolapszichológus, osztályfőnök, igazgató. Bevonunk még az osztályból természetes vezetőket is. Ők nem feltétlenül a legjobb tanulók, hanem erős pozíciójú, stabil személyiségek, akik később rajta tartják a szemüket a folyamatokon és ha szükséges, jelzéssel élnek. A közösség megjelenítése nagyon fontos.

Azt hiszem, ez sokunk számára ismeretlen terület, Magyarországon nem elterjedt ez a fajta, jóvátételen alapuló módszer. Hogy lehet elsajátítani ezt a technikát? Tudnál ajánlani fórumokat, illetve van saját képzésetek a resztoratív technika elsajátításához?

Saját szervezésünkben van egy 4 órás resztoratív minitréningünk, kedvcsináló egy komolyabb képzéshez, amelyek általában 6+1 naposak szoktak lenni. Ezen a 4 órás tréningen próbálunk rámutatni, mennyi mindenre lehet használni a technikát. A körmódszerre helyezzük a hangsúlyt, ami iskolában, de akár az óvodában is jól alkalmazható. Ennek az alapozó tréningnek az első harmada a fent említett proaktív, vagy megelőző, közösségépítő technikáról szól. Sokan felismerik, hogy „Ja, én ezt már csináltam, csak nem tudtam róla!”, tehát hasonló módszert alkalmaznak, csak nem ennyire átgondoltan, strukturáltan.

A tréning második harmadában egy kisfilm segítségével megnézzük, milyen a hangulata egy valódi körbeszélgetésnek, majd közösen kielemezzük a filmet.

Az utolsó részben végigvesszük, hogy konfliktus esetén (ez már reaktív kör) mik a kezelés lépései. Mit érdemes kérdezni, mit nem, kit hívjunk meg, hogy ültessük le a jelenlévőket. Segítséget nyújtunk, hogyan is fogjanak hozzá.

A kidolgozás végső fázisánál tart a tréning haladó változata, egy 2020 őszétől elérhető újabb 4 órás alkalom. Itt már elmélyülünk a konfliktuskezelésben. Végigvesszük részletesen a lépéseit, kezdve az előkészületektől, szó lesz az esetleges buktatókról is. Fontosnak tartom, hogy eleinte „fogjuk a pedagógus kezét” a módszer kipróbálása során. Nálam a gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy Zuglóban kimegyek az adott iskolába, ahol először én vezetem le a megbeszélést, de az érdeklődők végig jelen vannak és átbeszélünk minden lépést. A második esetnél közös faciltálás történik, és ezután már a pedagógus kerül „főszerepbe”. A cél az önálló esetkezelés, de természetesen bármikor segítek az elakadásoknál.

Itt, a Békés Iskolák honlapján található szakirodalmi ajánlás a témával kapcsolatban. Az egyik szerző Dr. Fellegi Borbála, illetve Negrea Vidia pszichológus is foglalkozik a resztoratív módszer tanításával.

Vannak-e tapasztalataid a beszélgetőkörök, vagy a konferenciabeszélgetések sikeres használatáról? Használják a magyar békés iskolák a resztoratív módszereket? Használják a proaktív köröket akár prevenciós céllal, akár konfliktusmegoldásra?

A tapasztalatom az, hogy a proaktív, azaz a beszélgetőkört a pedagógusok rendszeresen csinálják, önállóan. A visszajelzések pozitívak, a közösségformálásban nagyon jó eredményeket lehet elérni vele.

A reaktív módszertől, ami célzottan a konfliktus kezeléséről szól, úgy látom, hogy kicsit még tartanak a pedagógusok, ez nagyobb falat számukra. Ha bizonytalanok, akkor ajánljuk a külső segítség igénybe vételét, ahol erre lehetőség van. Nagyon fontos a megfelelő kérdésfeltevés mellett a megfelelő, nyugodt, bizalomteli légkör megteremtése. Hiszen az egész folyamat arról szól, hogy az érintetteknek segítünk a kapcsolatuk rendezésében, a sérelmek helyrehozatalában, az adott közösség erőforrásaira támaszkodva. Tapasztalataim szerint érdemes az iskolapszichológusokat bevonni a folyamatba, már az előkészületektől kezdve. De én is szívesen segítek, akár telefonon is.

Van már tapasztalatod arról, elegendő-e a tréning ahhoz, hogy ez a „békés” technika belsővé váljon és beépüljön a pedagógusok mindennapjaiba?

A tréning önmagában kevés; a proaktív körök mindennapos használatával tud belsővé válni a szemlélet. Fontos a fokozatosság. Érdemes a proaktív köröket úgy bevezetni, hogy először az érzelemkifejező állításokat és kérdéseket gyakorolják, majd később lehet próbálkozni a kisebb konfliktusok megoldásával, végül a bonyolultabb esetekkel, akár a fent említett segítséggel.

Milyen megoldások vannak arra, hogy ez a jóvátételen alapuló szemlélet elterjedjen egy intézményben? Hogyan segíti ezt maga a Békés Iskolák program?

A legjobb megoldás, ha az intézményvezetők elköteleződnek a resztoratív szemlélet mellett, és megkerülhetetlen eljárásrendként a módszer beépül az intézmény mindennapjaiba, protokolljába. Ezt erősíti, ha az iskola alap-dokumentumaiba is bekerülnek erre vonatkozó szabályok.

Bővebben a resztoratív módszerekről itt