Ismét egy interjú jelent meg a Békés iskolák programról, ezúttal Horgász Csabával és Adler Katával.
A bántalmazás legalapvetőbb motivációja az érzelmi biztonság hiánya. A családban elhanyagolt, traumatizált vagy bántalmazott gyermek sem otthon, sem az iskolában nem érzi magát biztonságban. A közösségben azzal próbálja kezelni a szorongásait, hogy rendzavaró viselkedésével a figyelem középpontjába kerül, és hatalmi pozíciót szerez magának. Azt hiszi, hogy csak akkor lehet biztonságban, ha ő a legerősebb, legfélelmetesebb. Egy bántalmazó légkörű iskolában a tanárok és a „problémás” gyerek között gyakran hatalmi harc zajlik: a rendzavarást az iskola megbünteti, ez azonban csak fokozza a gyerek szorongását, és olajat önt a tűzre.
Ezzel szemben egy békés légkörű iskolában a szorongó gyermek úgy érezheti, hogy a felnőttek és a tanulótársai kellően intelligensek érzelmileg, és képesek érzékenyen reagálni a szorongásaira, képesek figyelni rá, megérteni az érzéseit, félelmeit, szolidárisak és törődnek vele, tehát fizikailag és érzelmileg is biztonságban érezheti magát, akár nagyobb biztonságban, mint otthon.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható:
